Nyári olvasmányok

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

Á. B. 7.d

Nem szeretek könyvesboltba járni. Úgy vagyok vele, hogy ha kell egy könyv, akkor azt megrendelem, vagy kölcsönkérem valakitől. Csak hát ritkán van olyan alkalom, hogy rám jönne az olvasási vágy, és a szüleim egy idő után beparáznak, hogy a gyerek műveletlenül fog meghalni. Ilyenkor behajtanak a könyvesboltba abban a reményben, hogy megszáll engem a könyvmoly szellem. Én fél óra alatt összeválogatok magamnak néhány könyvet, ami nem szemetszúróan giccses és/vagy ismerős a címe, aztán általában elteszem őket későbbre. Aztán megbetegszem, vagy  jön a szünet és unalmamban le-lekapok egy már elfelejtett, porosodó példányt. Így került a kezembe a Rómeó és Júlia is.
A történet (mint valószínűleg már tudjátok) Rómeó és Júlia szerelmi történetét meséli el. Rómeó a Montague nemesi család sarja és halálosan szerelmes Rózába, egészen addig, amíg barátai el nem viszik a Montague-k ősellenségeinek, a Capuleteknek a házába. Rómeó itt pillantja meg először Júliát, a Capulet-pár lányát, akibe azonnal beleszeret. Ám a szerelmeseknek hamar rá kell döbbennie, hogy minden a szerelmük ellen dolgozik. Kevesebb mint 200 oldalba belefér négy kardvívás, egy száműzetés, két házasság és öt ember halála.
A dráma fordulatos, olvastatja magát és szerintem valamilyen szinten az alapműveltség része, szóval én csak ajánlani tudom. Bár nem hiszek a lány-könyv, fiú-könyv fogalomban, inkább lányoknak ajánlanám a hosszabb nyálas-szenvedős részek miatt.
William Shakespeare a világ minden táján elismert író. Drámái, komédiái még mindig szórakoztatóak. Shakespeare rengeteg maradandó művet alkotott, ilyen a Hamlet, a Szentivánéji álom, a Lear király és a Rómeó és Júlia. Shakespeare művei olyan dolgokat dolgoznak fel, amik az ember környezetében mindig jelen lesznek. Mindezt olyan gyönyörű, régies szókinccsel, hogy az olvasó eufóriát érez. Azt hiszem, jól jönne a kortárs írók közé is egy-két Shakespeare...