Nyári olvasmányok

Szerb Antal: A Pendragon legenda

G. D. 7.c

Én Szerb Antaltól először a VII. Olivért olvastam. Mivel nagyon  tetszett, megkérdeztem anyukámat, hogy milyen könyveket írt  még Szerb Antal. Ő ajánlotta a Pendragon legendát.
Szerb Antal XX. századi magyar író pont a mi utcánkban, a  Torockó utcában lakott. (Egyik dédapját Hirsch Sámuelnek  hívták – pontosan úgy, ahogyan az én ükapám apját – talán  rokonok vagyunk…?) Regényírás és műfordítás mellett  irodalomtörténettel is foglalkozott.
A Pendragon legenda történetét Bátky János magyar bölcsész  meséli el, aki magát a felesleges tudományok tudorának vallja  és aki Londonban egy estélyen megismerkedik az Earl of Gwyneddel. Miután kiderül, hogy mindkettejüknek a XVII. századi rózsakeresztesek kutatása a vesszőparipája, az Earl meghívja Bátkyt llanvygani kastélyába, hogy ott a család könyvtárát tanulmányozza. És ezzel kezdetét veszi a walesi kaland, amely Bátky Jánost magával ragadja és elsodorja.
Bármennyire próbál kívül maradni, pont a bonyodalmak középpontjába kerül: rajta fordul meg az események kereke. Többszáz éves kísértetek, modern rablógyilkosok harcolnak újszerű fegyverekkel és az ősi borzalom ismeretlen eszközei segítségével: ki a mágikus megismerés mélységeinek feltárásáért, ki a mesés összegű örökségért küzd. Ebben a regényben a jók tudnak gonoszak is lenni és a gonoszaknak is vannak néha szimpatikus emberi tulajdonságaik.  Bátky Jánosnak nincs könnyű dolga velük.
A könyv már a legelején magával ragadott engem is, és amíg olvastam, semmi más dologra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy mikor folytathatom tovább. A rengeteg talány között ellenállhatatlanul humoros a könyv stílusa.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a komoly könyveket, a misztikus témákat, a történelmet, és nyitottak egy kis tudományos ismeretgazdagításra is.