Nyári olvasmányok

Kiera Cass: A koronahercegnő (A Párválasztó 4.)

B. L. 7.d

Már nagyon vártam, hogy végre kiadják a 4. részt, mert kíváncsi voltam, mi jöhet még a párválasztó varázsa után, ezért számomra egyértelmű volt, hogy elolvasom. Mellesleg nagyon tetszik a borítója.
Az ország válságban volt, ezért America és Maxon úgy vélték, párválasztót kéne rendezniük, mivel a legutóbbi után béke volt és az emberek örültek az új törvényeknek. Mivel gyorsan időt kellett nyerniük, bele is fogtak a szervezésbe, de a tervük azért elég kockázatos volt, mivel eddig még sosem rendeztek a királyi család női tagjainak hasonló rendezvényt, ezért fennállt a veszélye annak, hogy az emberek még jobban lázadni fognak a trónörökös ellen. Mellesleg Eadlyn, a királyi pár lánya még a gondolatától is irtózik, hogy 35 idegen férfi lesz az otthonában.
Mindegyik körzetből sok fiú jelentkezett, persze a sorsolás is rosszul indult Eadlyn számára, mivel a palotában lakó Kile-t is kisorsolta, akit mindig is utált. Az ismerkedés a fiúkkal egész jól ment, de még mindig nem szokta meg, hogy kamerák veszik egyfolytában. A párválasztó nem indult túl jól, mert a nyitó felvonuláson tojással dobálták meg a hercegnőt és a fiúkat. Ezt követte a selejtezés, ahol tíz fiú távozott. Hamarosan kezdetét vették a randevúk, az elején kicsit nehezen ment, de aztán Eadlyn is belerázódott. Szerencsére minden fiúval talált közös témát, pl.: lovaglás, zenélés, főzés vagy divattervezés. A fiúk jobban megismerkedhettek a hercegnővel és egymással a közös eseményeken, pikniken vagy sportrendezvényen és egyszer még egy tesztet is írtak, amelyen persze Eadlyn volt a téma.
Egy bizonyos idő elteltével már meglátszott néhány fiún a versengés. Veszekedtek, tiszteletlenek és tolakodóak voltak és verekedtek is. Persze a következménye néhány távozás volt. Közben szorosabb lett a lány kapcsolata Henrivel, Kile-lal és Hale-lel. Lehet, hogy közülük lesz valaki a befutó?
A párválasztó jól haladt és az ország ügyei is egy kicsit rendeződtek. Viszont a könyv vége szomorú hírrel fejeződik be, ami Eadlyn ikertestvéréhez és szerelméhez vezethető vissza.
Számomra nagyon más volt ez a párválasztó. Itt máshogyan voltak elosztva a randevúk és kiselejtezések, alig ismertünk meg néhány fiút és azok is nagyon máshogy viszonyultak a hercegnőhöz. Régen sokkal tisztelettudóbbak voltak az emberek, bár az Maxon idejében volt, amióta azért eltelt húsz év.
A szereplők közül nagyon szerettem Henrit, mert mindig boldog, vicces és feldobja a hangulatot. Látszik rajta, hogy tényleg szerelmes Eadlynba, ezért igyekszik minél hamarabb megtanulni a nyelvet, mivel nem tud angolul. A kedvencem azonban Erik, Henri tolmácsa. Kedves, figyelmes, mértéktartó és segítőkész. Igaz, ezek csak jó tulajdonságok, de neki ez a karaktere és nem erőltetett. Róla Kornél jut eszembe. Remélem, őt fogja választani, ami elég lehetetlen, mivel ő nem versenyző. Én akkor is Eriknek szurkolok. Az elején Eadlyn csak egy kis elkényeztetett hercegnőcskének tűnt, akit pont nem érdekel, mi folyik az országában. Szerencsére a történet folyamán egyre jobban kibontakozik a személyisége. Megtudjuk róla, hogy érdekli a ruhatervezés, tud zongorázni s nem igazán jártas a főzésben. Persze sok dolga van, mivel egyfolytában rendezvényeket szervez, közben randevúkra jár, egy országot irányít és azon van, hogy kiválassza jövendő férjét.
Nekem tetszett a könyv, mert a hangulata olyan kellemes és varázslatos, mint az előzőknek, de a cselekménye mégis más. Nem egy ugyanolyan párválasztó még egyszer, szóval aki olvasta az előző három részt, az szerintem mindenképp tegyen egy próbát.